Kosztolányi Dezső: A FIATAL HADIASSZONY
A FIATAL HADIASSZONY
Tu Fu
A virág magába semmise,
törzsre vágyik, védő lomblevélre,
s a nőnek, kinek a hadba férje,
jobb lett volna nem születnie.
törzsre vágyik, védő lomblevélre,
s a nőnek, kinek a hadba férje,
jobb lett volna nem születnie.
Illatozva fénylett a narancs. . .
Fel se melegedhet nászi ágyunk,
alkonyatkor még egymásra vágyunk,
s pitymalatkor megjön a parancs.
Fel se melegedhet nászi ágyunk,
alkonyatkor még egymásra vágyunk,
s pitymalatkor megjön a parancs.
Messze jársz már, messze partokon,
sárga selymem összegyűrve áll most,
látom a násznépet még, az álmost
és sötéten néz rám a rokon.
sárga selymem összegyűrve áll most,
látom a násznépet még, az álmost
és sötéten néz rám a rokon.
Hajdan, hogy szülőim oldalán
éltem egymagamban, szomorú szűz,
szürke és aranyló szomorúfűz,
nem nézett így senki soha rám.
éltem egymagamban, szomorú szűz,
szürke és aranyló szomorúfűz,
nem nézett így senki soha rám.
Mennék én utánad, hogy szeress!
Sírva sírnál, kedvesem, ha látnál -
ott vagy a sötétbe, a halálnál:
ám halál ez is, ezerszeres.
Sírva sírnál, kedvesem, ha látnál -
ott vagy a sötétbe, a halálnál:
ám halál ez is, ezerszeres.
Meg ne halj emlékeink között,
bátran állj a véres, csúnya földön!
Én nem festem többet a szemöldöm,
s gyolcsruhám magányosan szövöm.
bátran állj a véres, csúnya földön!
Én nem festem többet a szemöldöm,
s gyolcsruhám magányosan szövöm.
Várva-vágyva nézdelek feléd.
Sok madár száll, szárnyait kitárja,
a madárnak is van édes párja,
csak nekem nincs. Jaj, látlak-e még?
Sok madár száll, szárnyait kitárja,
a madárnak is van édes párja,
csak nekem nincs. Jaj, látlak-e még?
