Kosztolányi Dezső: TAN CSIUHOZ
TAN CSIUHOZ
Li Taj-po
Barátom a hegyekbe fönn lakik,
imádja a táj völgyét, ormait.
Tavasszal elhagyott erdőbe jár
s alszik, mikor már tűz a napsugár.
Ruhái a szelektől nedvesek,
legyezgetik a hűvös fenyvesek.
Fülét-szivét csiszolja mormoló,
érces zenével a köves folyó.
Irígykedem is rád, ki tétován
heversz a fellegek kék vánkosán.
imádja a táj völgyét, ormait.
Tavasszal elhagyott erdőbe jár
s alszik, mikor már tűz a napsugár.
Ruhái a szelektől nedvesek,
legyezgetik a hűvös fenyvesek.
Fülét-szivét csiszolja mormoló,
érces zenével a köves folyó.
Irígykedem is rád, ki tétován
heversz a fellegek kék vánkosán.
