Kosztolányi Dezső: HÓDOLAT A HALÁLNAK
a háborúknak holdas éjjelén
halottas ingekben megyünk elébed.
minket nem áltat maszlagos remény,
mi is akarjuk, mert te akarod.
karunk oly gyenge és mégis erős,
égő szemünkbe árnyak árnya van,
földnek szegett fejünk sisaktalan:
így ballagunk a holt rónákon át,
halálra szánt római katonák.
fekete lobogónk a földre csügged,
ennen-kezünk vet puha sírt nekünk
s lábadhoz rakjuk csorba fegyverünket.