Kosztolányi Dezső: SZESZÉLYES FUTAMOK A HOLDRÓL
e sárga koboldtól,
félek.
Körötte a felhők
állnak.
bandzsítva reám néz,
némán.
Oly végtelenül-nagy
a föld.
Reggel hideg ércen
fekszem.
Sötét a hegyoldal
alja.
elkondul a léptem
búsan.
bársonypuha, fülledt,
hőség.
s mikor tova mennél,
megköt.
a zegzúgos útban:
hulla.
ha jönne, utána
sírnék.
szólnék neki - árnyék -:
anyám.
júdásian-áldón
mennék
s a tőrt a szívébe
döfném.
reám veti gyarló
fényét.
a fénye kezembe
tallér.
és émelyeg álmos
lázzal.
lihegve kitátom
a szám.
kúszom, sunyi-halvány
rabló.