Kosztolányi Dezső: ELŐHANG
aztán aranytűddel, Művészet,
az elmúló papírra tűzöm.
könyvemben mindörökre őrzöm,
akárcsak egy préselt virágot.
úgy tündököl föl játszi tükrén,
mint harmatcsöppben drága rózsák.
az illatodnak színpadára
leng sok letünt halott szerelmem.
látatlanul hever a parton
s együtt zenél a végtelennel.