Kosztolányi Dezső: AZ ÁLARCOS HÖLGY
AZ ÁLARCOS HÖLGY
Stefan George
A termen illeg a sok-sok selyembáb.
De az ő lázát némán födi rizspor.
Lelkében látja a hamvazószerdát,
a bús zsivaj körötte bárhogy is forr.
De az ő lázát némán födi rizspor.
Lelkében látja a hamvazószerdát,
a bús zsivaj körötte bárhogy is forr.
Kimegy a puszta parkba, a bokorban
röviden int még a farsangi bálnak,
didergve dől a jégre... zengve roppan.
Csend, néma fagy, benne táncra muzsikálnak.
röviden int még a farsangi bálnak,
didergve dől a jégre... zengve roppan.
Csend, néma fagy, benne táncra muzsikálnak.
A pípes lovag urak és a hölgyek
nem is látták a hináros mederbe. . .
De hogy tavasz lett és a kertbe jöttek,
a tó feléjük sóhajtott remegve.
nem is látták a hináros mederbe. . .
De hogy tavasz lett és a kertbe jöttek,
a tó feléjük sóhajtott remegve.
Hallották. És a könnyűvérű század
nem kérdezte, mi e tompa, morajos dal...
Tovább fecsegtek, vígan dudorásztak
tréfálva a tréfálkozó habokkal.
nem kérdezte, mi e tompa, morajos dal...
Tovább fecsegtek, vígan dudorásztak
tréfálva a tréfálkozó habokkal.
