Kosztolányi Dezső: DE SOKÁIG VÁRATTÁL MAGADRA
DE SOKÁIG VÁRATTÁL MAGADRA
Detlev von Liliencron
A rét kies.
Siess, siess.
Most hallani, hogy zúg a patak árja
de nemsokára túlzengi a lárma.
Siess, siess.
Most hallani, hogy zúg a patak árja
de nemsokára túlzengi a lárma.
Szivem, szivem,
jöjj sebtiben.
Most még szűzi az erdő tiszta csendje,
de nemsokára zaj kavarja csengve.
jöjj sebtiben.
Most még szűzi az erdő tiszta csendje,
de nemsokára zaj kavarja csengve.
A lombközön
sugárözön.
Hol vagy te édes, drága, fürge, nyájas -
magadra lányka már tovább ne várass.
sugárözön.
Hol vagy te édes, drága, fürge, nyájas -
magadra lányka már tovább ne várass.
Már győz a nap
s ő bágyatag
kacag és hintázik a karjaimban,
és egy részeg, boldog pacsirta égre illan.
s ő bágyatag
kacag és hintázik a karjaimban,
és egy részeg, boldog pacsirta égre illan.
