Kosztolányi Dezső: RÍMEK
RÍMEK
Johann Wolfgang Goethe
TITKOM
Hogy életemnek mi a "plussz"-a,
nagyjából ide írom:
részegségét más átalussza,
én átélem - papíron.
nagyjából ide írom:
részegségét más átalussza,
én átélem - papíron.
BÁBEL TORNYA
Való, mese unottan ásít
ezernyi könyvből s nem kap keretet.
Bábel-torony minden tudás itt,
mit nem köt össze szeretet.
ezernyi könyvből s nem kap keretet.
Bábel-torony minden tudás itt,
mit nem köt össze szeretet.
TÖMEG
"Ki állhat a Tömegnek ellen?"
Én nem, hagyom, bármerre menjen:
"Libeg-lebeg, ing, zúg, ahol van,
de végül ott lesz egy akolban."
Én nem, hagyom, bármerre menjen:
"Libeg-lebeg, ing, zúg, ahol van,
de végül ott lesz egy akolban."
SIKER
Ha föltett szándékkal cselekszel
s más lesz a tett, mi abból kikerül,
vágtass utána, fogd meg egyszer,
ami véletlen sikerül.
s más lesz a tett, mi abból kikerül,
vágtass utána, fogd meg egyszer,
ami véletlen sikerül.
ÉLET
"Rejtély ez itt nekem, temérdek."
Hát élj tovább, majd csak megérted.
Hát élj tovább, majd csak megérted.
VÁGYAM
"A legnagyobb vágyam, tudod mi?
Tulajdon árnyam átugorni."
Tulajdon árnyam átugorni."
SÍRIRAT
Egy fűzfaköltő vált itt földi röggé,
ne támadjon föl, por legyen örökké.
ne támadjon föl, por legyen örökké.
MÉRLEG
Csak Isten és a kislány
marad versemben tisztán.
marad versemben tisztán.
TANÁCS
Tudod hogy intézd bölcsen életed?
Légy víg! - ha nem megy, légy elégedett.
Légy víg! - ha nem megy, légy elégedett.
ALÁZAT
"Mért bánt a dölyf vad láza, nos?
Mért rontasz úgy neki a nagynak?"
Hisz lennék én alázatos,
de hát sohase hagynak.
Mért rontasz úgy neki a nagynak?"
Hisz lennék én alázatos,
de hát sohase hagynak.
PÉNZ
Mit ér a legnagyobb, a drága kincs,
mit ér neked?
Egészséges ember, ha pénze nincs,
félig beteg.
mit ér neked?
Egészséges ember, ha pénze nincs,
félig beteg.
TÖRTETŐK
"Nyargalnak egyre, árkon-bokron át."
De hát kik ők? "A Gőg s a Butaság."
Nyargaljanak csak, te senkit se bánts.
Hátuk mögött ül a Rontás s a Gáncs.
De hát kik ők? "A Gőg s a Butaság."
Nyargaljanak csak, te senkit se bánts.
Hátuk mögött ül a Rontás s a Gáncs.
SEHOGYSEM
Nem tudsz te a világ kedvére tenni:
bár jó vagy és erényed is ezernyi,
azt várja, hogy kezes légy, senki-semmi!
bár jó vagy és erényed is ezernyi,
azt várja, hogy kezes légy, senki-semmi!
KÉP
A gondolat kész, jő az ötlet,
rohan nyomába már a toll,
egy röpke kép, megvan, de köd lett,
kiszállt eszemből valahol. . .
rohan nyomába már a toll,
egy röpke kép, megvan, de köd lett,
kiszállt eszemből valahol. . .
FIATALOK
"Valami kedvest mondj az ifjuságnak."
Hát gyermekek, szeretlek és imádlak.
Hisz hajdanában - ifjan, elfeledten -
magamat is sokkal jobban szerettem.
Hát gyermekek, szeretlek és imádlak.
Hisz hajdanában - ifjan, elfeledten -
magamat is sokkal jobban szerettem.
LEAR
Az öregember mindíg Lear király!
Rég messze van és a sorból kiáll,
kivel közös volt harca, tette,
rég másfelé fordult s birál,
ki tűrte egykor őt s szerette,
az ifjúság száll, mint a vad sirály,
bolond, ki rászól: szedte-vette,
jer énvelem vénülni már.
Rég messze van és a sorból kiáll,
kivel közös volt harca, tette,
rég másfelé fordult s birál,
ki tűrte egykor őt s szerette,
az ifjúság száll, mint a vad sirály,
bolond, ki rászól: szedte-vette,
jer énvelem vénülni már.
ORVOS
Sose nevezd az orvosod galádnak.
Hív támasza ő otthon egy családnak.
Ami betegség, néki: "kassza".
Csak nem kívánod, hogy apassza?
Hív támasza ő otthon egy családnak.
Ami betegség, néki: "kassza".
Csak nem kívánod, hogy apassza?
ALKALOM
Hogy a költő-nevet megérdemeljed,
ne hősöket, ne pásztort énekelj meg.
Itt Rhodus! Uccu, táncolj, angyalom,
most írj te verset, hív az Alkalom.
ne hősöket, ne pásztort énekelj meg.
Itt Rhodus! Uccu, táncolj, angyalom,
most írj te verset, hív az Alkalom.
VILÁG
"Te szereted ezt a világot,
mikor a mélyét látva-látod?"
Nagyon! Tudom, nincs ostobább
s így nem bosszanthat most tovább,
tán fájna még ez-az, hogy így van,
de arról is már verset írtam.
mikor a mélyét látva-látod?"
Nagyon! Tudom, nincs ostobább
s így nem bosszanthat most tovább,
tán fájna még ez-az, hogy így van,
de arról is már verset írtam.
IHLET
Most egy - igen - a tett s a szándék.
Nem tudjuk, álmodunk, teszünk-e
és nem tudjuk, mi jár eszünkbe,
ilyenkor a lelkünkbe láng ég:
amit kapunk, csupa ajándék.
Nem tudjuk, álmodunk, teszünk-e
és nem tudjuk, mi jár eszünkbe,
ilyenkor a lelkünkbe láng ég:
amit kapunk, csupa ajándék.
TIZEDÍZIGLEN
Mily bűn lehet, mit hajdan elkövettem,
mért sújt a sors, nem sejtem az okát.
Egykor az őseim gyötörtek engem,
ma meg az unokák.
mért sújt a sors, nem sejtem az okát.
Egykor az őseim gyötörtek engem,
ma meg az unokák.
ÖNISMERET
Eliszonyodni nem nehéz
annak, ki jól magába néz.
annak, ki jól magába néz.
VÉNSÉG
Hát vén vagyok már, ócska, gond-dúlt?
Nagy gyermek s pólyám újra fölveszem?
Én nem tudom, nekem ment el eszem,
vagy az egész föld megbolondult?
Nagy gyermek s pólyám újra fölveszem?
Én nem tudom, nekem ment el eszem,
vagy az egész föld megbolondult?
MŰVÉSZ
Művész! ne hencegj, hogy mily ádáz
nemesség fújja föl nyakad,
ma bókra, holnap gáncsra pályázz
s mindíg fizettesd meg magad.
nemesség fújja föl nyakad,
ma bókra, holnap gáncsra pályázz
s mindíg fizettesd meg magad.
TISZTELET
Nem a Szerelem, csak a Tisztelet
fűz össze majd veled.
Ó Nap, melengess, légy derűs,
úgy, hogy ne süss!
fűz össze majd veled.
Ó Nap, melengess, légy derűs,
úgy, hogy ne süss!
HŰTELEN
"Megcsalt a nő, rútul kijátszott
s most elmegy könnyedén."
Hát nem való az is, mi látszott?
Ha két karomba zártam én,
nem volt enyém?
s most elmegy könnyedén."
Hát nem való az is, mi látszott?
Ha két karomba zártam én,
nem volt enyém?
ALKOTÁS
Csak öntudatlan formál a valóság.
A legnagyobb, mit alkotunk, merő kény,
aligha pompáznának úgy a rózsák,
ha sejtenék, mily édes a verőfény.
A legnagyobb, mit alkotunk, merő kény,
aligha pompáznának úgy a rózsák,
ha sejtenék, mily édes a verőfény.
BIZTATÁS
Nem lelsz te menekvést
abban, mi mulandó.
Rongy életedet vésd
örökbe halandó.
abban, mi mulandó.
Rongy életedet vésd
örökbe halandó.
