Kosztolányi Dezső: ERŐS SZERELEM
S te voltál csak előttem.
Hát dönts ki már. Ez az akác
kezedre vágyik, mely porig aláz.
virágom itt van.
Ez a liliom
nem tudta, gyertya lesz-e, vagy szirom.
hozzád, sebes habokban.
Igyál meg. A kristályüveg
irígyli tőlem fényes derümet.
adtam neked, hogy égbe tárjad.
Űzz. Mint a pille ott röpül
nyughatlanságom, a lángod körül.
Áldott a gyötrelem, ha édesem, te adtad!
Áldott a háló és áldott a bárd
zsilip és szomjúság és minden, ami árt.
az oldalamból csókodér.
Van násfa szebb és ékszer kedvesebb,
mint érted egy skarlát-szegélyü seb?
fejemnek éke most hét nagy, kemény tövis.
Fülemben énnekem fülönfüggő se ring,
csak két vörös parázs, mint két rubint.
S ha jössz és szíved szánva-szán,
kacagni fog a szám.
aztán... mint még soha, majd az enyém leszel.