Kosztolányi Dezső: DÉL
pilledtek a fáradt növények,
egy percre most megáll az élet
s magába néz a déli óra.
és a harangszó lomha, fáradt,
inogva, lassan, csendben árad,
a kert meredten ég a tűzben.
vándor, lassan halad előre,
aztán hideg mélységbe dől le
s a délutáni lomha csend jő...