Kosztolányi Dezső: NEM KELLESZ, ÉLET
Csák dáridón nem szürcsölöm borom,
piros garázda lányaidnak ajkát
rab szenvedéllyel sose csókolom.
gyászos gyönyör, örömtelen öröm!
Csóvát vetek az otthonomba érted,
s a kedvesem, a szentet megölöm.
Ezért olyan bús, túlvilági, sápadt
nagy homlokom, a tiszta glóriás.
az út porán - vésővel a kezemben -,
mint egy komor renaissance-óriás.