Kosztolányi Dezső: SZERELMI DALOK
a csendes éjszaka
s átlengi már a kertet
a hold sugárzata.
nem mozdul a levél
s a csend szelíd beszéddel
a múltakról regél.
ma újra búsulok.
Eszembe jár szerelmed,
az édes búcsucsók.
vadul átszárnyalom.
Egy lázas álom éget
s kitárom a karom.
te gyászruhás, halvány leány,
te éjhajú, te reszketeg.
s vérezve szólok: győzelem,
amíg bilincset raksz reám.
s most már tied vagyok, tied,
imám rebegve tördelem.
sötét ruhádba szédülök
és arcomat láz festi meg.