Petőfi Sándor: BARÁTIMHOZ
Házfödélteken?
Vagy ki álmodá meg, hogy ma
Vendégtek leszen?
Méla bámulás?
H'sz én vagyok, ha nem csalódom,
Én és senki más.
Régi jóbarát?
Nem hihetem, hogy reátok
Illenék e vád.
Minket összefont,
Áll, amíg csak vért bir a szív
És velőt a csont.
Jöttöm úgyebár?
Hja, öcséim, velem a sors
Furcsa táncot jár.
Tart a háború,
S majd lenyom, majd, mint a pelyhet,
Végtelenbe fú.
Aki lelke van!
Szembeszállok őkelmével
Bátran, szilajan.
Csüggedés nem ért:
Egykor annál bőkezűbben
Nyujtja majd a bért...
Csapjatok kezet;
Jóbarát markába csapni
Kedves élvezet.
Együvé hozott,
Áldomással ünnepeljük
A pompás napot!