Petőfi Sándor: BEFORDÚLTAM A KONYHÁRA...
Rágyujtottam a pipára...
Azaz rágyujtottam volna,
Hogyha már nem égett volna.
Nem is mentem én a végett!
Azért mentem, mert megláttam,
Hogy odabenn szép leány van.
Lobogott is, amint rakta;
Jaj de hát még szeme párja,
Annak volt ám nagy a lángja!
Aligha meg nem igézett!
Égő pipám kialudott,
Alvó szívem meggyúladott.