Petőfi Sándor: LANT ÉS KARD
LANT ÉS KARD
Felhős az ég hazámon,
Aligha nem lesz vész;
Csak hadd legyen, nem bánom,
Lelkem reája kész.
Aligha nem lesz vész;
Csak hadd legyen, nem bánom,
Lelkem reája kész.
Lantom nagyon szeretne
Hallgatva állani,
Régóta van kezembe',
Már kopnak húrjai.
Hallgatva állani,
Régóta van kezembe',
Már kopnak húrjai.
S amott a zugban kardom
Folyvást panaszkodik:
Hiába meddig tartom,
Az ítéletnapig?...
Folyvást panaszkodik:
Hiába meddig tartom,
Az ítéletnapig?...
Pest, 1844. december
