Petőfi Sándor: VOLTAK SOKKAL JELESEBBEK...
VOLTAK SOKKAL JELESEBBEK...
Voltak sokkal jelesebbek, mint én,
Hírök mégis elfelejtve már.
Hát tirátok, dalaim, tirátok
A jövendőben vajjon mi vár?
Hírök mégis elfelejtve már.
Hát tirátok, dalaim, tirátok
A jövendőben vajjon mi vár?
Éltek-e ti még akkor, midőn már
Én fölöttem fűvek lengenek?
Úgy, miként a lantnak húrja, mely, ha
Elszakad, még aztán is zeneg.
Én fölöttem fűvek lengenek?
Úgy, miként a lantnak húrja, mely, ha
Elszakad, még aztán is zeneg.
Nem bánom, ha, amit eddig irtam,
Nem bánom, ha mindaz elenyész;
Csak amit tehozzád írok, lyányka,
Ezt ne bántsa elmulási vész.
Nem bánom, ha mindaz elenyész;
Csak amit tehozzád írok, lyányka,
Ezt ne bántsa elmulási vész.
S én hiszem, hogy ezt idő nem bántja:
Szent lesz minden hozzád írt dalom,
Mert hisz azok a mennyből erednek,
Kék szemedből, szőke angyalom!
Szent lesz minden hozzád írt dalom,
Mert hisz azok a mennyből erednek,
Kék szemedből, szőke angyalom!
Pest, 1845. augusztus
