Petőfi Sándor: SZERELEMNEK RÓZSAFÁJA...
Árnyékában heverek,
Hulldogálnak homlokomra
Illatozó levelek.
Csattog a fejem fölött,
Képzetemben minden hangja
Egy-egy isten-álmat költ.
Ajkamat fürösztgetem,
Nem oly édes másból a méz,
Mint ebből a gyötrelem.
Errefelé lengenek,
Mintha engem látogatni
Jőne egy angyalsereg.
Rám aranypalástot vet,
Eltakarja, felejteti
Vélem szegénységemet.