Petőfi Sándor: AZ ŐRÁGYHOZ
AZ ŐRÁGYHOZ
Égig emeljen bár a játszi szerencse kegyelme,
S bár csak azért szűljön két India kincset özönnel,
Durva faalkotmány! emléked nem leszen irtva
Hisz te az inségnek mikor éje boronga körűlem,
Enyhet adál! az ölő vad kínok örömtelen ifja
| És legyen első rang rangom az isten után; |
| Hogy büszkén ajakam mondani tudja: enyém! |
| Szűmből s akkoron is hajlik öledbe fejem; |
| S hervasztott a bú: balzsamos enyhet adál. |
| Leggyönyörűbb álmit kebleden álmodozá. |
?, 1840.
