Reviczky Gyula: Egy szerkesztőnek
Egy szerkesztőnek
Pletykázni akarok magárul!
Hisz ön pletykázni úgy szeret.
Instálom, az ugorkafáról
Hallgasson hát meg engemet.
Természetem már: ignorálni
Nem szoktam én az ostobát.
S kedvem van önnek eldalolni
Kedvencz dalát - a szatirát.
Hisz ön pletykázni úgy szeret.
Instálom, az ugorkafáról
Hallgasson hát meg engemet.
Természetem már: ignorálni
Nem szoktam én az ostobát.
S kedvem van önnek eldalolni
Kedvencz dalát - a szatirát.
Dicső, nagy férfi! Híre, mint a
Saláta, gaz buján terem,
Mig én csak lassan köthetem meg
A koszorút ösvényemen.
S a salátából, hogyha gyomrunk
Bevette, tudja, hogy mi lesz?
Fi donc, uram! Bizonyra mondom
Csunya metamorfózis ez!
Saláta, gaz buján terem,
Mig én csak lassan köthetem meg
A koszorút ösvényemen.
S a salátából, hogyha gyomrunk
Bevette, tudja, hogy mi lesz?
Fi donc, uram! Bizonyra mondom
Csunya metamorfózis ez!
Ön akadémikus, tehát már
Eo ipso «summa critica»,
Nos mondja meg, van-e e versben
- Ön ért hozzá - malicia?
Ha nem tetszik, külömbet írok
Nehány év múlva, úgy lehet,
Midőn aranyokkal fizetné
Egy ilyen apró versemet.
Eo ipso «summa critica»,
Nos mondja meg, van-e e versben
- Ön ért hozzá - malicia?
Ha nem tetszik, külömbet írok
Nehány év múlva, úgy lehet,
Midőn aranyokkal fizetné
Egy ilyen apró versemet.
