Reviczky Gyula: XII. Beteg vagy, azt mondod nekem,
Boldogtalan, bús gyermekem?
Én irgalombul azt kivánom:
Halj meg, mig ifju vagy, leányom.
Mint ősz utóján a liget;
Mig lelkedből vad szenvedélyed
Minden világos színt kiéget.
Hogy most hunyhasd le két szemed,
Mikor még van szivedben álom,
S van mit siratnod e világon.