Reviczky Gyula: Tünődve kérdezem...
Tünődve kérdezem...
Tünődve kérdezem magamtól,
Lesz-e még egy szelid leányka,
A ki velem megosztja lelkét,
S a mit hibáztam, megbocsátja?...
Lesz-e még egy szelid leányka,
A ki velem megosztja lelkét,
S a mit hibáztam, megbocsátja?...
Fogok-e még egy drága névért
Harczolni, lelkesedni ujra?
Vagy szívem ezt is, mint a többit,
Megszokja és aztán megunja?
Harczolni, lelkesedni ujra?
Vagy szívem ezt is, mint a többit,
Megszokja és aztán megunja?
Fog-e még édes dal zenegni
Az ernyedt húron lány szemérül?
Fogok-e szőni uj virágot
Kopár életmező diszéül?...
Az ernyedt húron lány szemérül?
Fogok-e szőni uj virágot
Kopár életmező diszéül?...
Vagy szívem immár letarolt rét
S ha itt-ott még van is virága:
Illatja már csak végsohajtás,
Virágé, mely le van kaszálva?...
S ha itt-ott még van is virága:
Illatja már csak végsohajtás,
Virágé, mely le van kaszálva?...
