Rimay János: [I] PSALMI LI. PERIPHRASTICA EXPLANATIO
[I] PSALMI LI. PERIPHRASTICA EXPLANATIO
* AZ ÖTVENEGYEDIK PSALMUS MAGYARÁZATJA*
*Nóta: Legyen jó idő csak *
Könyörülj énrajtam, Úr Isten, s irgalmazz,
Lelkem mert megrútult, s körülnőtte bűn s gaz,
Majd az kárhozat is rajtam elhatalmaz,
Sokságú irgalmad ha meg nem oltalmaz.
Lelkem mert megrútult, s körülnőtte bűn s gaz,
Majd az kárhozat is rajtam elhatalmaz,
Sokságú irgalmad ha meg nem oltalmaz.
Lelki fekély ellen csak te vagy jó orvos,
Ki tüze füstitűl én lelkem is kormos,
Bűnömnek szennyéből azért engem kimoss,
Tisztíts vétkeimből, ne legyek illy piszmos.
Ki tüze füstitűl én lelkem is kormos,
Bűnömnek szennyéből azért engem kimoss,
Tisztíts vétkeimből, ne legyek illy piszmos.
Érzem és ismérem, hogy nagy álnokságom,
Előttem áll bűnöm és tött gonoszságom,
Ki miatt elveszett kedvem s vigasságom.
Ételre, italra sincsen kívánságom.
Előttem áll bűnöm és tött gonoszságom,
Ki miatt elveszett kedvem s vigasságom.
Ételre, italra sincsen kívánságom.
Nem csak az bőrömre vétkem enyve ragadt,
Belől bélemre is de rút mérge fakadt,
Nincsen olly rész bennem, kire rüh nem akadt,
S ezmiatt való búm éjjel-nappal faggat.
Belől bélemre is de rút mérge fakadt,
Nincsen olly rész bennem, kire rüh nem akadt,
S ezmiatt való búm éjjel-nappal faggat.
Bűn fészkébe penig még akkor akadtam,
Mikor én anyámnak méhébe fogontam,
Első téjjel együtt az bűnt szoptam, nyaltam,
Onnan való magból bűnre így ágaztam.
Mikor én anyámnak méhébe fogontam,
Első téjjel együtt az bűnt szoptam, nyaltam,
Onnan való magból bűnre így ágaztam.
Te bölcseségednek útain viseltél,
És titkaid között oktattál s neveltél,
De kitévelyedtnek, ím azokból leltél,
És az ítíletben engemet meggyőztél.
És titkaid között oktattál s neveltél,
De kitévelyedtnek, ím azokból leltél,
És az ítíletben engemet meggyőztél.
Tenéked vétkeztem, ellened tők gonoszt,
Ki most szentségemben és érdememben foszt,
Jutalmul béremben ördög hév poklot oszt,
Fejemrűl, Istenem, vond le azt az rút koszt.
Ki most szentségemben és érdememben foszt,
Jutalmul béremben ördög hév poklot oszt,
Fejemrűl, Istenem, vond le azt az rút koszt.
Ne kéméld éntőlem irgalmadnak írét,
Szívtasd ki lelkemnek azzal gennyedt rühét,
Hallhassák mások is használható hírét,
Kire pokol és bűn vonta nyilas íjét.
Szívtasd ki lelkemnek azzal gennyedt rühét,
Hallhassák mások is használható hírét,
Kire pokol és bűn vonta nyilas íjét.
Izsóppal hints engem, s tisztulást úgy veszek,
Belől Lelkeddel moss, s hónál fejérb leszek,
Előzz meg kedveddel, míglen el nem veszek,
Kiről örömömben néked áldást teszek.
Belől Lelkeddel moss, s hónál fejérb leszek,
Előzz meg kedveddel, míglen el nem veszek,
Kiről örömömben néked áldást teszek.
Te bölcseségednek útára emelél,
És titkaid között oktatál, nevelél,
De kitévelyedtnek, ím, azokból lelél,
És az ítíletben engemet meggyőzél.
És titkaid között oktatál, nevelél,
De kitévelyedtnek, ím, azokból lelél,
És az ítíletben engemet meggyőzél.
Mint ne győzhetne is igaz ítíleted,
Hol semmi mentséget nem lelek ellened,
Könyörgök, inkábblan előzzen meg kedved,
Mert bév irgalmaddal híres köztünk neved.
Hol semmi mentséget nem lelek ellened,
Könyörgök, inkábblan előzzen meg kedved,
Mert bév irgalmaddal híres köztünk neved.
Adj én hallásomnak víg örömet azért,
Hadd, romlott tagaim vegyenek már új vért,
Elfordíts orcádot vétkimtől Fiadért,
S nyomd el álnokságom, lelkem mert hozzád tért.
Hadd, romlott tagaim vegyenek már új vért,
Elfordíts orcádot vétkimtől Fiadért,
S nyomd el álnokságom, lelkem mert hozzád tért.
Fertelmetlen, tiszta szívet teremts bennem,
Igaz és szent Lélek hogy lakhassék velem,
Bűn s ördög hatalmat ne végyen ellenem,
Adj győzedelmesnek ezek ellen lennem.
Igaz és szent Lélek hogy lakhassék velem,
Bűn s ördög hatalmat ne végyen ellenem,
Adj győzedelmesnek ezek ellen lennem.
Az te színed elől el ne vess engemet,
S ne foszd szent Lelkedtől meg is én mellyemet,
Idvözítésedben tartsad örömömet,
S Lelked erejével tölts meg is keblemet.
S ne foszd szent Lelkedtől meg is én mellyemet,
Idvözítésedben tartsad örömömet,
S Lelked erejével tölts meg is keblemet.
Lelkemnek te Lelked légyen fejedelme,
Azmint az parancsol, ahhoz légyen kedve,
Semmi rossz vétkeknek ne legyen engedve,
Hogy kikért előtted lehetne megvetve.
Azmint az parancsol, ahhoz légyen kedve,
Semmi rossz vétkeknek ne legyen engedve,
Hogy kikért előtted lehetne megvetve.
Így téríthetek meg utadra sokakot,
Kik mégis követik ő álnokságokot,
Megmutatom nékik az ő romlásokot,
S intem, hogy elhagyják ő gonoszságokot.
Kik mégis követik ő álnokságokot,
Megmutatom nékik az ő romlásokot,
S intem, hogy elhagyják ő gonoszságokot.
Vérontás terhétől mentsed meg fejemet,
S azzal szép áldásra oldd meg is nyelvemet,
Térítsed meg épen örvendezésemet,
Érezhessem bennem kész idvösségemet.
S azzal szép áldásra oldd meg is nyelvemet,
Térítsed meg épen örvendezésemet,
Érezhessem bennem kész idvösségemet.
Az én ajakimot nyisd fel jó szélessen,
Hadd mondjon szám néked hálákot kedvessen,
Minden népek között én nyelvem hirdessen,
Hogy az te nevedben minden szent hihessen.
Hadd mondjon szám néked hálákot kedvessen,
Minden népek között én nyelvem hirdessen,
Hogy az te nevedben minden szent hihessen.
Ha áldozatokban kedved gyönyörködnék,
Bakvért tűzre béven oltáron öntenék,
S nagy lang között kövér tulkokot égetnék,
S füstöt így azokból égben eresztenék.
Bakvért tűzre béven oltáron öntenék,
S nagy lang között kövér tulkokot égetnék,
S füstöt így azokból égben eresztenék.
De az az áldozat előttem nem kedves,
Hanem bús s tört lélek, ki bűntől félelmes,
És megepedett szű, bánattal keserves,
Ebbe gyönyörködöl, s ehhez vagy figyelmes.
Hanem bús s tört lélek, ki bűntől félelmes,
És megepedett szű, bánattal keserves,
Ebbe gyönyörködöl, s ehhez vagy figyelmes.
Szemeid Sionon megkönyörüljenek,
Jeruzsálem fali hogy megépüljenek,
Az benne valók is békével éljenek,
Borjúkkal oltárid hogy megbévüljenek.
Jeruzsálem fali hogy megépüljenek,
Az benne valók is békével éljenek,
Borjúkkal oltárid hogy megbévüljenek.
Dicsősség tenéked légyen az egekben,
Úgy most is mindvégig, mint volt eredetben,
Akadált ne leljen semmi dolog ebben,
S teelőtted bálvány ne álljon meg helyben.
Úgy most is mindvégig, mint volt eredetben,
Akadált ne leljen semmi dolog ebben,
S teelőtted bálvány ne álljon meg helyben.
