Rimay János: [VI] MÁS
[VI] MÁS
*Nóta: Siralmas nékem idegen földen*
Örök életnek,
Szép idvösségnek
Kincses fejedelme,
Gondolat felett
Bév dicsősséged
Áll rajtunk terjedve.
Szép idvösségnek
Kincses fejedelme,
Gondolat felett
Bév dicsősséged
Áll rajtunk terjedve.
Foghatatlan vagy,
Széli, hossza nagy
Irgalmasságodnak,
Gyakor sértése,
De mértéklése
Vagyon haragodnak.
Széli, hossza nagy
Irgalmasságodnak,
Gyakor sértése,
De mértéklése
Vagyon haragodnak.
Látván sebünket,
Undok vétkünket,
Kettőt cselekedel:
Egy kézzel sujtolsz,
Mással orvosolsz,
S hamar megbékéllel.
Undok vétkünket,
Kettőt cselekedel:
Egy kézzel sujtolsz,
Mással orvosolsz,
S hamar megbékéllel.
Borodhoz olajt
Edényedből hajt
Sebünkbe jobb kezed,
Mint Szent Lukácsnál
Szép példával áll
Erről emlekezet.
Edényedből hajt
Sebünkbe jobb kezed,
Mint Szent Lukácsnál
Szép példával áll
Erről emlekezet.
Mi fájdalmunkba,
Jajgatásunkba
Vétkünket fedezed,
Tisztulásunkra,
Gyógyulásunkra
Gondunkot felveszed.
Jajgatásunkba
Vétkünket fedezed,
Tisztulásunkra,
Gyógyulásunkra
Gondunkot felveszed.
Gennyedtségünktől,
Rothadt sebünktől,
Te meg nem irtózol,
Szomjúságunknak,
Forróságunknak
Italt, oltást hozol.
Rothadt sebünktől,
Te meg nem irtózol,
Szomjúságunknak,
Forróságunknak
Italt, oltást hozol.
Ez az jó orvos
Utálatlan mos
Rólunk minden szennyet,
Ő gyermekinek
Kő s vessző helyett
Ád zsíros kenyeret.
Utálatlan mos
Rólunk minden szennyet,
Ő gyermekinek
Kő s vessző helyett
Ád zsíros kenyeret.
Óh, áldott bévség,
Buzgó kegyesség,
Lelkünk édes étke!
Kiből ki nem szívt
Idvözítő ízt
Eddig seni vétke.
Buzgó kegyesség,
Lelkünk édes étke!
Kiből ki nem szívt
Idvözítő ízt
Eddig seni vétke.
Csak phariseus
Tőlt kevélysége
Részt ebben nem vehet,
De publicanus
Üresült keble
Véle béven telhet.
Tőlt kevélysége
Részt ebben nem vehet,
De publicanus
Üresült keble
Véle béven telhet.
Nékem is látnom,
S ádd tapasztalnom
Ezt az dicsősséget,
Kiben mi vétkünk
És gyakor sebünk
Nem ér soha véget,
S bév áradásra
Soha látásra
Nem mutat feneket.
S ádd tapasztalnom
Ezt az dicsősséget,
Kiben mi vétkünk
És gyakor sebünk
Nem ér soha véget,
S bév áradásra
Soha látásra
Nem mutat feneket.
