Somlyó Zoltán: A KERTEK MOST MÁR ÁLMOSAK...
a burgonyaföldeken át.
Viszi az élet illatát.
az üdvösséget és a bút...
Ez a kanyargós, örök út...
már kéken andalg a sövény
hűs réseiben a kökény.
a csípős, meggondolt, a bölcs,
a szerény kései gyümölcs...