Somlyó Zoltán: CSÖNDES VERS
mint azelőtt... S csak körbe kopogok...
Nem izgulok szenzációs hirekre,
nem érdekel, hogy a világ forog...
azt is ízetlen szörpölöm, hamar.
S már az sem fontos, hogy préselt és pöttyös
legyen melléje a Kuba-szivar...
s hogy nem fizetik arannyal dalom.
Utálatosan csöndes lettem. Rosszul
járna velem most egy forradalom.
Távolodik... s a semmiségbe vész...
Magamba hulltam vissza, mint a bicska,
mit bekattantott egy nagy, durva kéz...