Somlyó Zoltán: GYÁSZDOBON
egy életről megható éneket.
szelid dalokat, édesem, neked.
s valami nagy betegség szállta meg;
ki élte: nem a mennyországba megy.
dalom remegne, mint a bús szivek.
a könnyje hullna ki mindenkinek.
talán - talán te is meghallanád...
tompán verik az életem dalát...