Somlyó Zoltán: MERT BOLDOG A FÉRFI...
MERT BOLDOG A FÉRFI...
Nem ránthat a csók az alázat süppeteg ágyán
oly mélyre, hogy férfiú: rangod agyaddal feledd!
Nem szívhat a kárminajaknak élveteg éle
oly forrón szivedből ki vért, hogy, Cézár, szolga legyél!
Nem sújthat a nő csipejének omló karéjja,
bezárva magát szigorún, hogy térdelj s mondd el imád!
Mert isten adta a testnek, mi földön a testé
és nincsen földi biró, míg isten méri a bort!
S nem járhat a lábhoz a fej könyörögni,
habár ez a láb, mint az álom, oly karcsú bokás!
Mert nő, aki vagy a gonoszság, szép, ámde rossz a te tested!
S mert boldog a férfi, ki nem jár
a gonoszok tanácsa szerint!
oly mélyre, hogy férfiú: rangod agyaddal feledd!
Nem szívhat a kárminajaknak élveteg éle
oly forrón szivedből ki vért, hogy, Cézár, szolga legyél!
Nem sújthat a nő csipejének omló karéjja,
bezárva magát szigorún, hogy térdelj s mondd el imád!
Mert isten adta a testnek, mi földön a testé
és nincsen földi biró, míg isten méri a bort!
S nem járhat a lábhoz a fej könyörögni,
habár ez a láb, mint az álom, oly karcsú bokás!
Mert nő, aki vagy a gonoszság, szép, ámde rossz a te tested!
S mert boldog a férfi, ki nem jár
a gonoszok tanácsa szerint!
