Somlyó Zoltán: MINDEN SZÉP VOLT, MINDEN JÓ VOLT
fogtam én az ölelésbe;
szájam szívemet lekéste.
Ittam ifjú csókot, ó-bort;
jaj, szerelmem, drága hóbort.
sekély, szürke vízbe mártva;
gyászsisakon gyászkokárda.
nagy vizekre áhitoztam,
hol rohanni lehet hosszan.
vérszín-ajkakat lefödni,
szivet szívvel megtörölni...
forró szívvel esni fagyra,
jobbra menni s érni balra:
Margit így lett drága hóbort
s minden szép volt, minden jó volt!