Szentjóbi Szabó László: Chlóé bús estvéje
Légy könnyeim bizonysága
Mellyeket e hegy óldalon
Hullattam sok est hajnalon.
Itt e tőlgyek árnyékába
E kősziklák óldalába
Itten sírok én szűntelen
Midőn senki nincsen jelen.
E hatodik est hajnala
Hogy már Dámon itt nem vala
Hogy nem láttam a hitetlent
Hogy se nem írt, se nem izent.
Tán szegény meg betegedett
Tán bánja hogy meg szeretett.
Tán nem jöhet a nyájától
Félvén kegyetlen atyjától.
Dámon! Dámon jőjj éj-félbe
Ne hagyd szerelmedet félbe
Meg várlak az éjszaka is
Jőjj el ha mind hajnalra is.