Szentjóbi Szabó László: Ovidii Trist. Libri 4ti Elegia 6ta
Ovidii Trist. Libri 4ti Elegia 6ta
Tempore ruricolae patiens fit taurus aratri
A barom is az idővel
Szokik a vas ekének
Tört nyakkal, s le sütött fővel
Enged járma terhének
Szokik a vas ekének
Tört nyakkal, s le sütött fővel
Enged járma terhének
A vídám ló idő múlva
Szokván meg az oskolát,
Kemény szája el lágyúlva
Veszi fel a zabolát.
Szokván meg az oskolát,
Kemény szája el lágyúlva
Veszi fel a zabolát.
Az oroszlány olly erővel
Sem marad mindég vadúl,
S a nagy elefant idővel
Embert szólgálni tanúl.
Sem marad mindég vadúl,
S a nagy elefant idővel
Embert szólgálni tanúl.
Idővel a vad egresek
Lágy szőlő szemmé nőnek,
Hogy az almák jók s édesek
Köszönjük az időnek.
Lágy szőlő szemmé nőnek,
Hogy az almák jók s édesek
Köszönjük az időnek.
A kalászt a búza szemet
Az idő meg érleli
S a leg keményebb érc nemet
Izre porrá tördeli.
Az idő meg érleli
S a leg keményebb érc nemet
Izre porrá tördeli.
A szomorú szív bánatját
Az idő el oszlatja
S a könyves szem bús harmatját
Jobb kézzel szárítgatja.
Az idő el oszlatja
S a könyves szem bús harmatját
Jobb kézzel szárítgatja.
Hát az idő mindeneken
Segít csalhatatlanúl
De szívem e kereszteken
Szenvedni még sem tanúl.
Segít csalhatatlanúl
De szívem e kereszteken
Szenvedni még sem tanúl.
Már két nyár kétszer aratott
S két szüret múlt el vélek,
Hogy hazámtól el tiltatott
Szám-kivetésben élek.
S két szüret múlt el vélek,
Hogy hazámtól el tiltatott
Szám-kivetésben élek.
Még is azólta békével
Szenvedni nem tanúltam
S küszködöm kínom terhével
Mint midőn el indúltam.
Szenvedni nem tanúltam
S küszködöm kínom terhével
Mint midőn el indúltam.
Igy fél a szokott tinó is
Görbe járma terhetől,
Retteg az oskolás ló is
Zabolája élétől
Görbe járma terhetől,
Retteg az oskolás ló is
Zabolája élétől
Most már én is sulyosabban
Szenvedek mint az előtt
Mert hogy érezhessem jobban
Kínom az idővel nőtt
Szenvedek mint az előtt
Mert hogy érezhessem jobban
Kínom az idővel nőtt
S e keserves rab életet
Ha még így nem esmértem
Most hogy esmernem kelletett
Szívem duplázva sértem.
Ha még így nem esmértem
Most hogy esmernem kelletett
Szívem duplázva sértem.
De hogy is bírjam keresztem
Illy csüggedő erővel
Vidámságom, ha mind vesztem
S avúlok az idővel
Illy csüggedő erővel
Vidámságom, ha mind vesztem
S avúlok az idővel
Az új bajnok is erősseb
Sokkal az új homokon
Mint a ki ott lett idősseb
A vívó piacokon.
Sokkal az új homokon
Mint a ki ott lett idősseb
A vívó piacokon.
Lankad a vitéz is vére
Kiontott ferdőjébe
S unván csorba fegyverére
El megy lakta földébe.
Kiontott ferdőjébe
S unván csorba fegyverére
El megy lakta földébe.
Nem árthat az új hajónak
A szélvész dühössége
De lehet, s lessz is az ónak
Eggy szélvész által vége.
A szélvész dühössége
De lehet, s lessz is az ónak
Eggy szélvész által vége.
Én is kínom sullya alatt
Már lettem békételen,
Mert a mint az idő halatt
Kínom is nőtt szüntelen.
Már lettem békételen,
Mert a mint az idő halatt
Kínom is nőtt szüntelen.
Hidjétek el hogy lankadok
S gyengűl ina lábomnak
Hosszú időt nem is adok
Hogy vége lessz kínomnak.
S gyengűl ina lábomnak
Hosszú időt nem is adok
Hogy vége lessz kínomnak.
Mert ah, erőm fogyatkozott
Oda színem s mindenem
Testem bőr csontá változott
Alíg bírom tetemem.
Oda színem s mindenem
Testem bőr csontá változott
Alíg bírom tetemem.
S erőtelenűlt testembe
Erőtlenebb a lélek,
Midőn minden lépésembe,
Csak kínt csak jajt szemlélek.
Erőtlenebb a lélek,
Midőn minden lépésembe,
Csak kínt csak jajt szemlélek.
Ah nincs Róma és Rómával
Barátaim sincsenek
Életem kedves párjával,
El maradtak mindenek.
Barátaim sincsenek
Életem kedves párjával,
El maradtak mindenek.
E hellyett rajtam az átok
E vad nép közepette
Igy a mit látok s nem látok,
Éltem meg emésztette.
E vad nép közepette
Igy a mit látok s nem látok,
Éltem meg emésztette.
Nincs is egyéb reménységem
Mellyet bús lelkem talál
Hogy kínom s keserűségem
El temeti a halál.
Mellyet bús lelkem talál
Hogy kínom s keserűségem
El temeti a halál.
