[VI.] EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK HISTÓRIA

Teljes szövegű keresés

[VI.]
EGER VÁR VIADALJÁRÓL VALÓ ÉNEK
HISTÓRIA
 
Tinódi Sebestyén deák Kassába,
Ferdinándus királnak hív voltába,
Egri várnak csuda szerencsájába,
Vitézeket írja krónikájába.
 
Ti magyarok már Istent imádgyátok,
És őnéki nagy hálákat adgyatok,
Jelösben Tiszán innét kik lakosztok,
Egri vitézeknek sok jót mongyatok.
 
5 Ím egy krónikát mondok, meghallyátok,
Talám mássát soha nem hallottátok,
Magyarok, végházban sem szolgáltatok,
Eger várát mint mast oltalmazátok.
 
Nem emberi hatalom eszt mívelé,
10 Mert csak Úristen hatalmát jelönté,
Ez világ hatalmát semmijé tevé,
Terek császár erejét szégyöníté.
 
Óh, mely jelös hat csudák történének,
Krónikában hasonlók sem leletnek,
15 Kikről világvégig megemléköznek,
Magyarok közt mely veszödelmek lőnek.
 
De egy csuda az János király fia,
Országából annyával búdosása,
Kiből ez országnak lőn bódulása,
20 Török császár miatt nagyobb romlása.
 
Jelös dolog más az Lippa vevése,
Ulumán béktől meg visszanyerése,
Mert az magyar végház visszavevése,
Terek kézből soha nem volt nyerése.
 
25 Sőt harmad csuda Fráter György halála,
Viadal nélkül lőn szernyű halála,
Ily nagy úrnak lött volna így halála,
Nem olvastam hasonlót krónikába.
 
Elveszése nagy szegedi szép hadnak,
30 Negyedik csudája mennyei Úrnak.
Ötödik lőn jó Losonczi Istvánnak,
Tömösvárba lőn halála úrfinak.
 
Bátor légyen hatodik nagy csudája,
Isten mint lőn Egörnek megtartója,
35 Kiről énököm lészön megvallója,
Csendességben csak légyen meghallója.
 
Ebből, vitézök, sok jót tanulhattok,
Szállott házba mi szükség, meghallyátok,
Minden igyetökben mint forgódgyatok,
40 Hogy jó hírben, névben maradhassatok.
 
Sok jó adassék memből vitézöknek,
Kiktűl megtartaték vára Egörnek,
Rabságtúl maratta ez földi népnek,
Bora, kenyere hegyeknek, völgyeknek.
 
45 Ti hallyátok Egör istóriáját,
Ne bánnyátok én szóm szaporodását,
Mert négy részre osztom ennek mondását,
Hogy bévebben ércsétök nagy csudáját.
 
Írom első részében Egör várát,
50 Ő állását és minden rendtartását,
Az többibe az erős ostromokat,
Porfelgyúlást, terek szégyenvallását,
 
Írnak vala másfélezörnegyvennyolcba,
Szent Jakab hónak huszadik napjába,
55 Egör vára lőn jó királ számába,
Érté királ Egröt nagy pusztaságba.
 
Elválasztá egy jámbor hív szolgáját:
Az ruszkai jó vitéz Dobó Istvánt,
Mint főporkolábját, udvarbíráját,
60 Jó Zay Ferencöt, más porkolábját.
 
Negyvenkilencben mikoron írnának,
Esmég foglalák az Oláh Miklósnak,
Főpispöknek, főkancelláriusnak,
Ötödnapján az Bódogasszon hónak.
 
65 Dobót, Zayt akkoron megesköték
Őfelségének, országnak, pispöknek,
Eger várban hogy ők hívök lennének.
Ötven esztendőben mikor élnének,
 
Egri sereggel Szolnokot foglalák,
70 Királ akarattából megcsinálák,
Vitéz Zay Ferencöt benne hagyák,
Ki jól szolgála, sok jámborok vallyák.
 
Az jó pispek ötvenegy esztendőben
Vitéz Mecskei Istvánt egri tisztben
75 Dobó István mellé mindön igyében
Választá, szolgálna jó hívségében.
 
Királnak, pispöknek meghitözének,
Hogy Egerben nagy hívséggel lennének,
Viszont király és pispök felelének:
80 Szükségökben segétséggel lennének.
 
Csuda szép helyen Egör vára vagyon,
Az völgyre fekszik egy hegyorozaton,
Északra ellenbe Királszéki vagyon,
Napkeletre egy nagy magas hegy vagyon,
 
85 Arról bénézhetnek várban szabadon,
Napkeletről alámeneti vagyon,
Dél felé nemmén szép mezőcske vagyon,
Dérről fekszik váras, egy völgybe vagyon.
 
Sőt várasnak vala tapasztott palánkja,
90 Annak vala négy kimenő kapuja,
Egör víznak által benne folyása,
Napnyugatról az káptalan klastroma.
 
Sok épölése benn az várnak vagyon,
Dérről, váras felől nagy bástya vagyon,
95 Varkucs Tamás rakatta kapu vagyon,
Közel napnyugatra egy toron vagyon.
 
Ahhoz közel egy erős kőbástyája,
Kit jó Dobó István rakatott vala,
Azon belől egy szép erős palánkja,
100 Az kaputúl nagy bástyáig az vala.
 
Benn, ezök közt vagyon egy földárokja,
Kapupalánk mellett egy nagy domb vala,
Tetejére kasokat raktak vala,
Kiről álgyúk kétfelé járnak vala.
 
105 Az után régi nagy földdomb más vagyon,
Napnyugat között, észak között vagyon,
Vár szegletin, tetején sok kas vagyon,
Tapasztott palánkval kerítve vagyon.
 
Fenn az aránt belől mellette vagyon
110 Azon szegletön egy kőbástya vagyon,
Az az tömlöc, hossza északra vagyon,
Az mellett északról sok szép ház vagyon.
 
Ez paloták alatt külső kőfala,
Kőfal belől egy sövénpalánk vala,
115 Paloták végében egyenös kőfala,
Fal végében az Sándornak bástyája.
 
Régön Príni Péter kettészakasztá,
Az nagy várat fallal általrakatá,
Az monostort belső várba hagyatá,
120 Szanktuáriomát egy bástyának hagyatá.
 
De az külső részt más várnak hagyatá,
Szanktuáriomig egy nagy töltést hagyata,
Kin sok álgyú három felé szolgála,
Napkeletre, hegyoldalra, északra.
 
125 Ím az szanktuáriomba alkottak,
Teteiglen baronából felróttak,
Egy nagy töltést vitézök csináltanak,
Az tetején töltött kasok állának.
 
Nagy szép álgyúk arról délre szolgálnak,
130 Napkeletre és északra szolgálnak.
Egy emölcsős kapu mellette annak,
Kin az kilső várba ki s be ott járnak.
 
Az kaputúl fogva szegletig vala,
Az megmondott egyenös kőfal vala,
135 Az fokiglan belől mind töltés vala,
Azzal egyaránt egy nagy töltésdomb vala.
 
Nám, azon es töltött kasok valának,
Tetejébe egy palánkot fonának,
Belső várba hegyről bé ne lássanak,
140 Napkeletre álgyúk ormat szolgálnak.
 
De az Sándor bástyátúl szegletig
Az fal kívöl egy nagy árok mindvégig,
Onnat egy egyenös fal nagy kapuig,
Közepötte egy tornyocska ott nyukszik.
 
145 Vég az épüléséről belső várnak,
Már hallyátok mondom az külső várnak,
Északról vagyon Sándor bástyájának
Egy egyenös fal, által rakott kőfalnak,
 
Sőt árokját bérekesztötte vala,
150 Falon, árok kívöl, az kilső várba,
Kit Csabi bástyájának hívnak vala,
Mert mikor Csabi István bírja vala,
 
Két részre ott szakasztani akarta,
Az egy várból, hogy kettőt alkottatna,
155 Mel bástyánál el-kimégyen északra
Egy szeglet, ki palota kilső kőfala.
 
Innet az Csabi bástyájátúl fogva
Vékon kőfal mégyen az hegyoldalra,
Az szegleten egy kerek torony vala,
160 Kinek dereka belől rakott vala.
 
Régen Bebek Imre rakatott vala,
Más szegleten bástyát építött vala,
Bebek bástyájának azt híják vala,
Ez két szeglet kilső várnak vége vala.
 
165 Az Bebek bástyájátúl tér meg alá
Vékon kőfal ó kapu bástyájára,
Az bástyán egy vékon kőtorony vala,
Ki alatt az régi ó kapu vala.
 
Lejt még alább egy régi keskön kőfal,
170 Az szegleten dérről nemmen az fennáll,
Az belső várhoz szépen foglalva áll,
Kívöl az árok bérekesztetve áll.
 
Nám, az kilső várnak keskön rakása,
Kívöl vagyon egy kis keskön árokja,
175 Belől az Csabi bástyájátúl fogva
Mind ím ez megmondott szegletig vala.
 
Ám egy erős palánkot alkottanak,
Mellette fiúpalánkot állattak,
Aszt erőssen földdel megrakták, nyomták,
180 Gyakor bástyákat abban alkottanak.
 
Kapu bástyájában es ilyen módon
Palánk, kőfal között nagy árok vagyon,
Gyakor helyen általszaggatva vagyon,
Az töltésből gyakor lövőhel vagyon.
 
185 Helyre, oltalomra minden megvala,
Vár árokjátúl egy palánkja vala,
Aszt régi ó kapuig fonták vala,
Viszont az kőfaltúl más palánk vala.
 
Ím az meg visszamégyen az árokra,
190 Ne lőhessenek emelcsős kapura,
Hegyekről es ne lássanak az várba,
Ez palánkok lőnek ott nagy hasznokra.
 
Vége vagyon Egör vár állásának,
Kívöl, belől épejtött munkájának.
195 Immár mondom bennvaló tiszttartóknak
Készölésöket ellenök basáknak.
 
Vitéz módra porkolábok Egörben
Dobó és Mecskei István az tisztben
Forgódnak, takarnak mindent hertelen,
200 Másfélezörötvenkét esztendőben.
 
Ol gyakorta hallnak veszedelmeket,
Végházaknak terek miatt vesztöket,
Sok magyar vitéznek elesésöket,
Az császárnak foglalják ő földöket.
 
205 Losonczi István elesött hadával,
Temesvár elkölt Lippával, Solmosval,
Maros két fele Csanádnak várával,
Tejjel-mézzel folyó tartományokkal.
 
Temesközbe nyukszik az Amhát basa,
210 Véle beglerbék és az Kászon basa.
Tiszán innet és Dunán túl egy basa:
Az budai beglerbék, Ali basa.
 
Az Balaton mellett Beszperín várát
Megvevé, császárnak tartá az házat,
215 Onnat siete, elkelé az Dunát,
Az Felföldön vőn ő egynéhán házat.
 
Basa méne meg ő lakóhelyébe,
Ferdinándus király ez idő közbe
Egy szép hadat bocsáta segétségre,
220 Ördög Mátyás hadnagy ott az seregbe.
 
Ali basa eszt bölcsen megkerülé,
Megveré, elveszté, semmié tevé,
Meg helyébe Budába ő béméne,
Gondolkodik, Egröt mint megvehetné.
 
225 Egri bánok kímöktűl mindent értnek,
Mint az basák hogy Egré igyeköznek,
Vitéz módra ők meg sem rettenének,
Viadalhoz ők oly igen szörződnek.
 
Gondolják, láttyák az várnak nagy voltát,
230 Ahhoz képöst népnek ott kevés voltát,
Hogy jobban tarthassák Felföld kapuját,
Az király végházát, jó Egör várát.
 
Rágondolván, leveleket küldének
Felségös királnak, Miklós pispöknek,
235 Felföldi uraknak, az vármegyéknek,
Segétséggel légyenek vég Egörnek.
 
Igen kevesen az várban volnának
Helyhöz képöst, mert nagysága az várnak.
Az vármegyék várasában Szikszónak
240 Győlést tőnek, hogy arról szóllanának.
 
Jó Mecskei Istvánt Egről bocsáták,
Inté őket: segétségre gondolnának,
Ha békével hon lakni akarnának.
Megcsúfolák, néki oly szót mondának:
 
245 "Vártartásra ha elegek nem voltatok,
Mire egri tisztben ti marattatok?
Azért ha az koncával jóllaktatok,
Az levét es reá ti megigyátok. "
 
Azt hogy hallá István, nyelvét harapá,
250 "Elég válasz" - ő magába azt mondá.
Hamar ez válasszal Egré bészálla,
Bizodalmok vala csak az Krisztusba.
 
Rendtartással várbéli nép ez vala:
Vár jövedelméből kétszáz lovagja,
255 Az mellett benn vala kétszáz drabantja,
Nyolcvannyolcat mellé fogattak vala.
 
No, az várhoz tartozó tiszttartókat
Béhívaták, negyvenhat lovagokat,
Pispökség jószágából parasztokat
260 Hívatának száztíz jó puskásokat.
 
Az jó király hamar Egré írata,
Két vitéz tiszttartóját bátorítá,
Minden kegyelmével magát ajánlá:
Népével megsegélli általjába.
 
265 Királ parancsola Pető Gáspárnak
Zoltai Istvánnak, lovag hadnagynak,
Az jó Bornemissza Gergöl deáknak
Parancsola mint gyalog hadnagyának:
 
Csakhamar ők Egörben szoruljanak,
270 Ez országnak ott híven szolgáljanak,
Az porkolábokkal együtt szóljanak,
Egymást értvén szeretettel lakjanak.
 
Jó Pető Gáspár méne negyven lóval,
Mert elszüktek vala egynéhán lóval,
275 Jó Zoltai István méne negyven lóval,
Gergöl deák harmadfélszáz gyalogval.
 
Uraknak, az felföldi vármegyéknek
Királ írata, mint jó híveinek:
Oltalmára gondolnának Egörnek,
280 Ha kívánnák megmarattát földöknek.
 
De lám, urak erre rágondolának,
Egör várába népet bocsátának,
Huszadból Borsod vármegyéből adának,
Ötven puskással Bolyki Tamást adák.
 
285 Abaúj vármegyéből elbocsáták
Koron Farkast, ötven gyalogval adák,
Príni Ferenc, Mihál, Nagy Borbást adák
Huszonöt puskással, jókkal bocsáták.
 
Hamar Serédi György Kendi Bálintot
290 Elbocsátá, véle ötven drabantot,
Regécből es az Fekete Lőrincöt,
Véle bocsáta tizennégy drabantot.
 
Szabad várasok Lökös Mihált száz gyalogval,
Báthori György Nagy Pált harminc gyalogval,
295 Jászai prépost az Jászai Mártonval
Elbocsátá negyvenegy gyalogjával.
 
Elbocsáták Bor Mihált jó puskásval,
Sáros vármegyéből hetvenhat gyalogval,
Szepes vármegyéből Szenci Mártonval
300 Egörbe bocsáták negyven drabantval.
 
Rágondolván, Ung vármegyéből vala
Szalacskai György, és Nagy Imre vala,
Tizennyolc gyalogval Egörben szálla.
Homonnai Gábrielné es bocsáta,
 
305 Ez Somogyi Ferenc, Nagy Tamás menének,
Huszonnégy gyalogval Egré érének,
Szolnok szállása előtt béeskőnek
Királnak, országnak és az pispöknek.
 
Nagy káptalannak vala száz drabantja,
310 Kiket bé nem kérhetének az várba,
Várbéli fizetésre hívják vala,
Egyesség felé ők oszlottak vala.
 
Csak Figedi Jánost lovag gyalogval
Bocsáták csak huszonheted magával.
315 Ezután Gömörből Kis Pétör Antal
Juta Egré ötven puskás gyalogval.
 
Jutának erős Kassából drabantok,
Kit királ hagyá: "Szolnokban bocsássátok. "
Késén jártak, mert már elcsúszott Szolnok,
320 Egör várban menének az jámborok.
 
Az hadnagyok kösztök az ki ott vala,
Epörjesi jó Blaskó Antal vala,
Zádornik Amborus, Janicskó vala,
Kétszázharminc puskás gyalog az vala.
 
325 Az jó Serédi György hamar bocsáta
Kétszáz drabantot jó Egör várába,
Kiknek egész hópénzt ada Kassába,
Holtig lennének benn hív szolgálatba.
 
Az rossz népek hallák hírét tereknek,
330 Nagy féltökbe bémenni nem merének,
Megtérének, Kassában hogy lépének
Másfélszázan mind vasban veretének.
 
Az jó Serédi György nagy haragjában
Egynéhán holnapig kínzatá vasban,
335 Ő kezdettől fogva volt hív voltában
Ferdinándus mellett minden dolgában.
 
Jobbikat lám köztök elfelettök volt,
Néma barátoknak négy gyalogjok volt,
Azokat es ott béeskötteték volt,
340 Viadalhoz holtig ott minden kész volt.
 
Az vitéz Dobó István meggondolá
Szállott házba mi szükség ott benn volna,
Az völgyről, Felnémötről felhívatá
Egör várasból, Tályáról hozatá.
 
345 Barbélyokat tizönhármat hívata,
Három lakatgyártót és négy kovácsot,
Kerékgyártót, öt ácsot, kilenc molnárt,
Nyolc mészárost és egyéb férfiakat.
 
Az száztíz gyaloghoz esmét hozának,
350 Hetvenöt parasztnépet számlálának,
Egri, tályai bírákkal jutának,
Kiknek az várba mind tisztöt osztának.
 
Valának szorgalmatosok tisztökben
Falukról es parasztok harmincnégyen,
355 Sütőasszonnépek es tizennégyen,
Egyéb asszonyok, gyermekök negyvenöten.
 
Ím az sok pap közzöl csak egy vált vala,
Ki benn marada, az Bálint pap vala,
Másik egy futott pap, Márton pap vala,
360 De prédikállani nem tudnak vala.
 
Tuttomra vagyon mindennek sommája,
Hatvanöt héán kétezör lélök vala,
De még ezekbe sok elszökött vala,
Az jámbora bátor szívvel benn vala.
 
365 Ez idő köszt Ali basa írata,
Amhát basát, beglerbéköt hívatá,
Hogy Szolnokot, Egröt ő megszállaná,
Kikben tuggya, egy magyar meg sem várná.
 
Szolnok alá Ali basa bészálla,
370 Amhát basa nagy hadával eljuta.
Szolnokból kiszökének, belé szálla,
Szent Mihál hónak negyednapján vala.
 
Egy levelet Amhát basa írata,
Egy szegén embertől Egré iktatá,
375 Jó Dobónak, Mecskeinek béadá,
Levélhozót ottan vereték vasba.
 
Vitézöket porkolábok bégyűjték,
Hallásokra levél magyaráztaték,
Azon levelet királnak felköldék,
380 Akkor köztök ily szörzést végezének:
 
Közikbe ha többet béköldenének,
Levélhozót bátor béeresztenék,
De az levelet tőle el se vennék,
Kösség előtt véle megégettetnék.
 
385 Ez es kösztök akkor lőn elvégezve:
Senki az szálláskor ki ne üvültene,
Se jót, se gonosz szót ki ne ejtene,
Senki ketten-hárman ne súgna-settegne.
 
Tulajdon fejével érte fizetne,
390 Valaki ez szörzésnek nem engedne.
Az két főkapitán arra felelé:
Több hadnagyok nélköl semmit értene,
 
Jó szertartással ők egymást értenék,
Egy tanácsból mindent, jót végeznének,
395 Vármegadás felől ki csak emlékeznék,
Vagy fő, vagy kösség, érte megöletnék.
 
Reá felelének, mind jóváhagyák,
Nagy örömmel az császár hadát várják,
Segétségét Úristennek csak várják,
400 Benne bíznak, életöket jobbítják.
 
Ily szép levelet írt vala az pasa:
"Én, ki vagyok natúljai Amhát pasa,
Az hatalmas császárnak főtanácsja,
Főkapitánya és gubernátorja.
 
405 Az két porkolábnak köszön, eszt írja:
Temes, Maros két felét mind elbírta,
Az császárnak hatalmában hajtotta,
Párkán, Szolnokot es néki foglalta.
 
"Császár akarattából titeket intlek,
410 Híven engeggyetök őfelségének
Egör várát, várasát engeggyétök,
Mel basát én küldök, béeresszétök.
 
Rágondolván, engödelmesök lésztök,
Én es hitemre fogadok tinéktök:
415 Az császártúl minden jót nyerök néktök,
Jószágtok minden megmarad tinéktök.
 
Olyan szabatságban tartlak titöket,
Mint régi királyok, örökségtöket,
Mindentűl megoltalmazlak titöket,
420 Ezen adom én hitös pecsétömet.
 
Noha engödelmesök ti nem lésztök,
Az császárnak haragjában ti lésztök,
Ki miá ti fejetöket vesztitök,
Erre választ néköm hamar tegyetök. "
 
425 Isten vala az jámbor vitézökvel,
Maradának csendesz merész szívökvel
Az hadnagyok vígak az vitézökvel,
Bisztatnak, tanítnak szép beszédökvel.
 
429 Első része krónikának szép rendvel.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages