Tompa Mihály: AZ ELSŐ IBOLYÁHOZ.
Légy üdvöz, üdvöz, kedves ibolya! |
A szép tavasznak első mosolya, |
Mely hirdeté, mit lelke gondola, |
Ártatlan élte csendesen folya, |
Mely zöld lombot és édes dalt fakaszt
Vidékein az új éltű ligetnek; |
Hol bánat és szív, alvó gyöngyvirág!
Fájó beszédben téged emlegetnek! |