Tóth Árpád: NAÍV VERSIKE A HÁZBÉRNEGYEDRŐL
NAÍV VERSIKE A HÁZBÉRNEGYEDRŐL
Nincsen übercíher,
Azaz kabát felső,
De itt van, na, nincs itt?
A november - első!
Azaz kabát felső,
De itt van, na, nincs itt?
A november - első!
És dohányom sincsen,
Se bankó; és se réz,
De itt van a derék
Házmesterné, Teréz.
Se bankó; és se réz,
De itt van a derék
Házmesterné, Teréz.
Hetvennyolc kilóval
Bús ágyamhoz belejt,
És ilyen a mondat,
Mit hanyagul elejt:
Bús ágyamhoz belejt,
És ilyen a mondat,
Mit hanyagul elejt:
Nemde tudni tetszik,
Ma járt le a negyed,
Másszon ki az ágyból,
És fizessen kegyed.
Ma járt le a negyed,
Másszon ki az ágyból,
És fizessen kegyed.
- Kimászok az ágyból,
Bemászok a pácba,
Csak ma lennél, Teréz,
Irgalmas apáca...
Bemászok a pácba,
Csak ma lennél, Teréz,
Irgalmas apáca...
Légy gyöngéd, amikor
Két kézre pakolva,
Kidobsz a lakásból
A sárga pokolba.
Két kézre pakolva,
Kidobsz a lakásból
A sárga pokolba.
1911
