Tóth Árpád: CSILLAGÁSZ
CSILLAGÁSZ
1
Forró fejem elalélt a virágok
Közt. Nők kellettek volna. Az egész
Élet oly furcsa volt, oly könnyü és nehéz
Egyszerre..............................
Közt. Nők kellettek volna. Az egész
Élet oly furcsa volt, oly könnyü és nehéz
Egyszerre..............................
Elindultam. Virágok s nők fogadtak.
A messzi égen tündér csillagok.
Azt hittem, a tejút attól ragyog,
Hogy rám ragyogtak. Már a kedvem halkabb.
A messzi égen tündér csillagok.
Azt hittem, a tejút attól ragyog,
Hogy rám ragyogtak. Már a kedvem halkabb.
Aztán toronyba húzódtam. Szelíd
Bölcsesség csöndes-bús órái jöttek,
.............a csillag köröknek,
Bölcsesség csöndes-bús órái jöttek,
.............a csillag köröknek,
Hogyan válik nadirrá a zenit.
Ideje most már szépen hazamenni,
A csillagokba nincsen írva semmi.
Ideje most már szépen hazamenni,
A csillagokba nincsen írva semmi.
2
Ó, hányszor állottam az ég alatt
Augusztusban. Nagy, hulló csillagok
Futása széles fénysávot hagyott
Az égen, és a szívemig szaladt.
Augusztusban. Nagy, hulló csillagok
Futása széles fénysávot hagyott
Az égen, és a szívemig szaladt.
És úgy éreztem, - s úgy is volt talán -
Fölöttem a tejút azért ragyog,
Mert én nézem, és húszéves vagyok,
És hogy írás van az egek falán,
Fölöttem a tejút azért ragyog,
Mert én nézem, és húszéves vagyok,
És hogy írás van az egek falán,
Nagy titkoké. És sokszor hajnalig
Tünődtem, hogy mi rejlik e jelekben?
Ha jól meggondolom, tán mást se tettem,
Mióta élek....................alig........
Ideje most már szépen hazamenni.
A csillagokba nincsen írva semmi.
Tünődtem, hogy mi rejlik e jelekben?
Ha jól meggondolom, tán mást se tettem,
Mióta élek....................alig........
Ideje most már szépen hazamenni.
A csillagokba nincsen írva semmi.
1920
