Tóth Árpád: "KÖSZÖNÖM"
"KÖSZÖNÖM"
Mit írjak a Kardos Albert
Szép könyvébe? - istenem -
Ó, egy régi, fiatal kert
Képét kéne festenem...
Szép könyvébe? - istenem -
Ó, egy régi, fiatal kert
Képét kéne festenem...
Messzi kertét, drága kertét,
Melynek zsúfolt díszeit
Súlyos őszök elseperték -
S amely mégis itt virít
Melynek zsúfolt díszeit
Súlyos őszök elseperték -
S amely mégis itt virít
Bennem, bár gyérebb virággal
S tán fakóbban, a levert
Lomb helyén meghajlóbb ággal -
S amely mégis az a kert,
S tán fakóbban, a levert
Lomb helyén meghajlóbb ággal -
S amely mégis az a kert,
Mert a tarlott ágak kérgén,
Mint egy szívós és makacs
Beoltott szem, fényre törvén,
Régi kincs nő, drága kacs,
Mint egy szívós és makacs
Beoltott szem, fényre törvén,
Régi kincs nő, drága kacs,
Amely, míg a földön élek,
S omlok bús telem elé,
Megőrzi a fáradt lélek
Vágyát szép és jó felé.
S omlok bús telem elé,
Megőrzi a fáradt lélek
Vágyát szép és jó felé.
Az a kertész, aki régen
Ily szemet oltott belém,
Mindörökre drága nékem,
Soha nem felejtem én.
Ily szemet oltott belém,
Mindörökre drága nékem,
Soha nem felejtem én.
Él és zenél még a halk kert,
Győzve súlyos őszökön -
Hadd írom a Kardos Albert
Szép könyvébe: Köszönöm!
Győzve súlyos őszökön -
Hadd írom a Kardos Albert
Szép könyvébe: Köszönöm!
1927
