Tóth Árpád: A TÁNCOS KÍGYÓ
A TÁNCOS KÍGYÓ
Charles Baudelaire
Be jó is látnom, drága lomhám,
Ha halkszinü fényt
Szép tested tiszta bőre ont rám,
Ég csillagaként!
Ha halkszinü fényt
Szép tested tiszta bőre ont rám,
Ég csillagaként!
Míg mély hajad zuhogva reng el,
S szaga csupa bú,
És árad, mint nagy, kósza tenger,
Kék s barna habú,
S szaga csupa bú,
És árad, mint nagy, kósza tenger,
Kék s barna habú,
Lelkem, mint sajka, hogyha hajtja
Friss hajnali szél,
Kalandos kedvvel lengni rajta
Csodatájra kél.
Friss hajnali szél,
Kalandos kedvvel lengni rajta
Csodatájra kél.
És két szemed, akárki nézze,
Se vidám, se zord,
Ékszer, melynek arany s vas-része
Hüs elegybe forrt.
Se vidám, se zord,
Ékszer, melynek arany s vas-része
Hüs elegybe forrt.
Úgy lépdelsz, lágy ütemre ingva,
Lomhán, szabadon,
Minthogyha bűvölt kígyó ringna
A varázsboton.
Lomhán, szabadon,
Minthogyha bűvölt kígyó ringna
A varázsboton.
Gyerekfőd, mit, míg lustán illeg,
Halk súly le-leránt,
Bókol, mint bájjal hogyha billeg
Kölyök-elefánt.
Halk súly le-leránt,
Bókol, mint bájjal hogyha billeg
Kölyök-elefánt.
S tested szökell, mint nyúlt hajó, ha
A habok viszik,
S ring, vásznát jobbra-balra bontva,
Egész a vizig.
A habok viszik,
S ring, vásznát jobbra-balra bontva,
Egész a vizig.
S mint jégmezők tavaszi kedve
Zuhogva fakad,
Ha olvad ínyed tiszta nedve
S elönti fogad,
Zuhogva fakad,
Ha olvad ínyed tiszta nedve
S elönti fogad,
Nincs nektár, mely így tudna égni:
Fanyar csodabor!
Olvadt menny! mely szivembe égi
Tüzeket sodor!
Fanyar csodabor!
Olvadt menny! mely szivembe égi
Tüzeket sodor!
