Tóth Árpád: EGY KREOL HÖLGYNEK
EGY KREOL HÖLGYNEK
Charles Baudelaire
A párfőmös hazán, hol enyhe nap bizserget,
S a hajló lombivek tüze bíborparázs,
S a szemre lusta kéjt a pálmák búja perget,
Kreol nőt láttam én, ki csupa új varázs.
S a hajló lombivek tüze bíborparázs,
S a szemre lusta kéjt a pálmák búja perget,
Kreol nőt láttam én, ki csupa új varázs.
Arca sápadt s meleg, és kábulatba kerget
Barna nyakán a lágy, kényes, finom vonás;
Mint karcsú nagy vadász, barangolja a berket,
Mosolya nyugalom, és szeme hallgatás.
Barna nyakán a lágy, kényes, finom vonás;
Mint karcsú nagy vadász, barangolja a berket,
Mosolya nyugalom, és szeme hallgatás.
Úrnőm, honunkba jöjj, mely az örök gloire-é,
A Szajna partja vár s a kedves, zöld Loire-é,
S mely antik kúriák dísze lehetne, vidd
A Szajna partja vár s a kedves, zöld Loire-é,
S mely antik kúriák dísze lehetne, vidd
Szépséged versirók közé, hogy árnyas csendben
Hajtson szonetti rajt szivük, s hűségesebben
Imádják nagy szemed, mint néger rabjaid.
Hajtson szonetti rajt szivük, s hűségesebben
Imádják nagy szemed, mint néger rabjaid.
