Tóth Árpád: LÁGY GYANTACSÖPP CSOROG
Cseresznyefán: ma mindent tropikus hő igáz,
Aludj, drágám, a kertben, hol bús tücsöksirás
Zeng régi rózsafáink sziromszivébe zárva...
De most magunk vagyunk, én édesem, Sirász
Rózsája! óh, aludj csak, rád halk csókom vigyáz,
És enyhe kelme véd: csöndes lesz szíved álma...
Aludj, aludj, kicsim, szelíd szivű bogárkám,
S ne rezzenj, hogyha néha megcsobban a patak,
Aludj csak csöndesen... hisz már én se tudom,
Te kacagsz, vagy a víz cseng a fénylő kavicson...