Tóth Árpád: SISINA
Ha járja a vadont, s felver minden bokort?
Haját s keblét a szél, részeg lelkét zilálja
A büszke zaj, s lebír egész leventesort!
Théroigne-t! ment nyomán mezítlábas csoport,
Arca s szeme tüzelt, a nagy szerepet játszva,
S szablyásan, rohamot tróntermekig sodort!
A harc lelkén kivül irgalom él azonban:
Bátor heve, melyet dobszó s lőpor vadít,
S lángszaggatott szive, ha talál valakit,
Aki méltó reá, lágy könnyek kelyhe lészen.