Vajda János: Találkozó előtt
Ez a föld nekem fizet adót.
Nevezzetek bár akárhogy éngem,
Én is király, de boldog vagyok.
Nekem nyílik ki a rózsa mind;
Nekem költ apróságot a fészek;
A hold is fényt csak utamra hint.
A csalogány is nekem dalol;
Víg esztendőket nekem jövendöl
Bujós kakukk a lomb alól.
Arcomra ömleszt dus illatot.
Engem legyezve szolgál a szellő,
Rám mosolyognak a csillagok.
Alattam délceg a paripa.
Örömkönnyeznek fübársonyos partok
Fürödve a nap sugáriba'.
Nekem növeszt ez az áldott föld;
Elveszi tőle de mind az Isten,
Hogy nekem adja, mivel (mi több!):
És ez az egy is olyan remek:
Az ég neki kedvez, szereti, látom;
Ő meg azért is - engem szeret!