Vajda János: Emlékkönyvbe
Jelenért a multakat;
A természetes virágot
A csináltért sohse add.
Csordultig telt a szived,
Mi szükség, hogy a világnak
Dalban azt elénekeld?
Szóval úgyse mondható.
Van a földi szívben is menny,
De nincsen rá földi szó.
Hogy elnémul benn a dal;
Fészken ül a csalogány, és
Hangja - gyönyörökbe hal...