Vajda János: Ártor és Ida
Ártor és Ida
I
Oh kedves az élet, szép a világ;
Itt hagyni nehéz nyarad, ifjuság...
De szép Ida nélkül nem élhetek...
Világom, éltem, isten veletek!
Itt hagyni nehéz nyarad, ifjuság...
De szép Ida nélkül nem élhetek...
Világom, éltem, isten veletek!
Pokol az éden is pár ne'kül;
Le a sírba, le, csak ne egyedül!
Kevély, dacos Ida ott lesz velem;
Egyszer halok, egyszer megölelem.
Le a sírba, le, csak ne egyedül!
Kevély, dacos Ida ott lesz velem;
Egyszer halok, egyszer megölelem.
Kértem, könyörögtem; kinevetett.
A halállal szóltam; megegyezett.
Csak vigyem el, ugymond, majd összeád;
Öleljem örökké szűz derekát.
A halállal szóltam; megegyezett.
Csak vigyem el, ugymond, majd összeád;
Öleljem örökké szűz derekát.
"Ölelni fogom szűz hóderekát,
Csókolni tüzes parázsajakát.
Rongy életemet így jól eladom.
A halált, a rondát, kikacagom."
Csókolni tüzes parázsajakát.
Rongy életemet így jól eladom.
A halált, a rondát, kikacagom."
II
A sírbolt zárva, a kulcs kihajítva.
"Ketten valahára, ketten Ída!"
"Ketten valahára, ketten Ída!"
"»De isten a harmadik, tudd meg, pór!«"
"S mi mindaketten csak hamu, por!"
"S mi mindaketten csak hamu, por!"
"Itt esküszöm, őseim hamvaira,
Hogy meghalok inkább!(" - "Hahaha!
Hogy meghalok inkább!(" - "Hahaha!
Hisz magam is épen úgy akarom.
Szerelmet ad ajkam, halált karom.
Szerelmet ad ajkam, halált karom.
Ragyogó szép tested ugy égetett;
Ki nem állhatom már; legyen hideg!
Ki nem állhatom már; legyen hideg!
És lelkedet, azt magamba szivom,
Hogy el még a halál se válasszon."
Hogy el még a halál se válasszon."
Sírmécs odafönn, aludj ki hamar;
Hóváll, ne remegj, az éj betakar.
Hóváll, ne remegj, az éj betakar.
III
Tizenkettőt ver az óra,
Vigyázzatok házatokra.
Atya, fiu és szent lélek!
Mondja minden jótét-lélek!
Vigyázzatok házatokra.
Atya, fiu és szent lélek!
Mondja minden jótét-lélek!
Dúl, ful a szél, szaggat fákat,
Mint valami dühödt állat.
Ablak, ajtó zörg; a sírbolt
Egyszerre csak nagyot sikolt.
Mint valami dühödt állat.
Ablak, ajtó zörg; a sírbolt
Egyszerre csak nagyot sikolt.
Hirtelen megállapodék
A szél, mintha hallgatóznék.
Még egyet nyög, egyet sóhajt.
Mit jelenthet!? kéjt-e vagy jajt?
A szél, mintha hallgatóznék.
Még egyet nyög, egyet sóhajt.
Mit jelenthet!? kéjt-e vagy jajt?
IV
Szivében a tőr, de az ajk meleg
Egy percig: ez Ártor, ez a tied!
Egy percig: ez Ártor, ez a tied!
Csak percig, ugyan minek is tovább?
Több kéjt az öröklét maga sem ád!
Több kéjt az öröklét maga sem ád!
S gyult ajka halóéhoz közelít;
De holtat a holtak nem engedik!
De holtat a holtak nem engedik!
Egyszerre, holott mi zörej se volt,
Valamennyi előtte áll, a holt.
Valamennyi előtte áll, a holt.
A lányra eresztik pókkarjokat;
Nem húzza ki száz ló egy ujjokat.
Nem húzza ki száz ló egy ujjokat.
Rángatja el Ártor, sehogy se megy.
Megkondul azonban fölötte: egy!
Megkondul azonban fölötte: egy!
Eltűnnek a vázak, de már mit ér?
Még tüzel az agy, de már fagy a vér.
Még tüzel az agy, de már fagy a vér.
És üthet az óra akár hatot,
Mindegy nekiök: az utolsó volt.
Mindegy nekiök: az utolsó volt.
V
Hova lett a kisasszony s a vadász?
Túrt hangyaboly, zúg, forr a grófi ház.
Túrt hangyaboly, zúg, forr a grófi ház.
Egyházfi le-föl lót-fut; mi baja?
Orsó a szeme, gereben a haja.
Orsó a szeme, gereben a haja.
Házát keresi, nem tudja melyik.
Hebeg sokat is: nem érteni, mit.
Hebeg sokat is: nem érteni, mit.
Kezében a kriptakulcs: oda hát!
Le a baktert, a szolgált katonát.
Le a baktert, a szolgált katonát.
Lemegy az, föl is ér; beszélne már;
De néma örökre, szegény; mi kár!
De néma örökre, szegény; mi kár!
A diák, pedig olyan jó feje volt,
Esze nélkül jött föl: tébolyodott!
Esze nélkül jött föl: tébolyodott!
Megy harmadik is, nagy igéretért;
De mi haszna, az meg már föl sem ért.
De mi haszna, az meg már föl sem ért.
Ne senki be többet! Hívnak papot,
Beszenteli újra a templomot.
Beszenteli újra a templomot.
A kriptagarádot befalazák.
Azóta, kié volt, kiholt az ág.
Azóta, kié volt, kiholt az ág.
Halasztva a pör, temetve titok,
Úgy várja be a vég itéletnapot.
Úgy várja be a vég itéletnapot.
S csak sejti, ki hallja, mit beszél,
Mely szökdös az ablakon át, a szél.
Mely szökdös az ablakon át, a szél.
