Verseghy Ferenc: 165. Háladatos Örömdal Marczibány Istvány Úrnak és Hitvessének tiszteletére.
hogy sokféle jóvoltidnak
sommáját |
dallyokkal megtisztellyék. |
hogy érzékeny örömünknek
forrását |
hálájokkal megszentellyék. |
tartson épen Nemzetednek
fénnyére, |
Szent Nevének nagy dücsére. |
kik küzködvén a' kórokkal
érzik bő segédedet, |
szent emlékezetedet. |
kit megszánsz jótéteménnyel,
mennynek, földnek Istenét, |
öntse Rád ki bő kegyét. |
ápolgasson kéjbőséggel,
's hosszabbítván éltedet, |
tartsa frissen szívedet. |
hangos hálát bő kezednek,
még zenghetnek nyelveink, |
érezhetnek mellyeink. |
ünnepekkel szentelgettyük
számtalan jóvoltodot, |
szíves barátságodot. |
maradékink' szíveiben
fel lessz írva nagy neved, |
's érdemekkel nyertt dücsed. |
melly segédet nyújt társunknak,
átvisgállya nagy böcsét, |
jutalmazza érdemét; |
ránk vigyázó szent gondgyának
nem vetnek sok bűneink, |
rosszra hajló szíveink; |
a' szegények' örömére
megtart nékünk Tégedet, |
's messze nyújtya éltedet. |
átfongatván éltedet, |
meghinti ösvényedet. |
gyarapíttya hasznait, |
boldogíthasd napjait. |
megkönnyíti terheit, |
felfrissíti kedveit. |
a' fonnyasztó kórokot, |
a' hervasztó gondokot. |
áldogatván népedet, |
környűl állya székedet, |
mint népünknek gyámola, |
mint Hazánknak Angyala. |
hódoló szolgálóidnak
szíves áldozattyait, |
hálakiáltásait. |
hozzád, NAGY PÁR! hű szíveknek,
jó szándékú dallyait, |
tiszta indúlattyait. |
tartson meg Hun Nemzetednek!
Ezt óhajtyák szíveink, |
még pihegnek mellyeink. |