Verseghy Ferenc: 75. Dorkához.
75. Dorkához.
Ah! hasztalan már minden erőltetés
Dorkám! naponkint alkonyodik tüzem.
Dorkám! naponkint alkonyodik tüzem.
| Kinlódva hívom vissza Cziprist |
| 's meg nem akar könyörülni rajtam. |
Nyájas Cupido hűs nyoszolyám felett
borzadva elszáll, mint mikor a' tavasz
borzadva elszáll, mint mikor a' tavasz
| meglett fenyűkönn átsuhogván |
| gyenge virági közé ügyekszik. |
Hódíts magadnak, még buzog ingered,
frissebb szerelmet. Én ölelésidet
frissebb szerelmet. Én ölelésidet
| nem győzöm aggott karjaimmal |
| sok viadalmim utánn fogadni. |
(A 90-es évekből.)
