Virág Benedek: LVI KEVÉLY SZAJKÓ
LVI
KEVÉLY SZAJKÓ
KEVÉLY SZAJKÓ
Egy tarka szajkó, mert fekete, kék és fejér
Színnel vala, tarkább lenni kevélységből akart.
Hát a páváktól lopogatott, vagy ragadozott,
S ragasztott is magára fényes tollakat;
S melly büszkeséggel jára más cifráiban!
A maga rokonit utálván, ment pávák közé,
S a szemtelen még jobban rátartá magát.
Mi történt? Ezek ismervén tollaikat, neki
Rohantak: őtet, mint érdemlé, vagdalák,
És róla mindent, amit tőlök elszedett,
Csúfúl letépék; csaknem meztelen maradt.
Ekkor jött észre, s nemzetéhez visszatért;
De őtet régi társai sem szenvedheték;
Egy közülök így szólt hozzá: E gyalázatos
Harag mostan nem nyomna s üldözne tégedet,
Ha akartad volna megböcsűlni sorsodat,
És az szerént rendelted volna éltedet.
Színnel vala, tarkább lenni kevélységből akart.
Hát a páváktól lopogatott, vagy ragadozott,
S ragasztott is magára fényes tollakat;
S melly büszkeséggel jára más cifráiban!
A maga rokonit utálván, ment pávák közé,
S a szemtelen még jobban rátartá magát.
Mi történt? Ezek ismervén tollaikat, neki
Rohantak: őtet, mint érdemlé, vagdalák,
És róla mindent, amit tőlök elszedett,
Csúfúl letépék; csaknem meztelen maradt.
Ekkor jött észre, s nemzetéhez visszatért;
De őtet régi társai sem szenvedheték;
Egy közülök így szólt hozzá: E gyalázatos
Harag mostan nem nyomna s üldözne tégedet,
Ha akartad volna megböcsűlni sorsodat,
És az szerént rendelted volna éltedet.
