Virág Benedek: BARÓTI SZABÓ DÁVIDHOZ MIKOR 1791. ESZT. T. N. SZABOLCS VÁRMEGYE ÖRÖMÜNNEPÉRE ÖRVENDEZŐ VERSET ÉNEKELNE
BARÓTI SZABÓ DÁVIDHOZ
MIKOR 1791. ESZT. T. N. SZABOLCS VÁRMEGYE ÖRÖMÜNNEPÉRE ÖRVENDEZŐ VERSET ÉNEKELNE
MIKOR 1791. ESZT. T. N. SZABOLCS VÁRMEGYE ÖRÖMÜNNEPÉRE ÖRVENDEZŐ VERSET ÉNEKELNE
Hallám, Barátom! tárogatód szavát,
Szent harsogását, mellyet amaz vitéz
Szabolcs dücsőséggel virágzó
Vérei tiszteletére fújtál.
Szent harsogását, mellyet amaz vitéz
Szabolcs dücsőséggel virágzó
Vérei tiszteletére fújtál.
Melly tűzbe hoztad szívemet, oh magyar
Hazánk szerencsés Bardusa! Nemzetünk
Díszére termett Ossziánunk,
Mennyei hangozatú Poétánk!
Hazánk szerencsés Bardusa! Nemzetünk
Díszére termett Ossziánunk,
Mennyei hangozatú Poétánk!
Megért korodnak napjaiban, mikor
Lankadni szoktunk, ollyan az éneked,
Mint a dagadt felhő nyögése,
Melly mikoron kifakad, magából
Lankadni szoktunk, ollyan az éneked,
Mint a dagadt felhő nyögése,
Melly mikoron kifakad, magából
Széllel halálos mennyköveket lövell:
S így a puhultság karjai közt magok
Vesztekre nyugvóknak szemekből
Elveri a veszedelmes álmot.
S így a puhultság karjai közt magok
Vesztekre nyugvóknak szemekből
Elveri a veszedelmes álmot.
Oh! sok Vitézek, s címeres érdemű
Nagy embereknek gyászt okozó gonosz
Álom! röpülj el messze tőlünk,
S vissza se jöjj soha Nemzetünkre!
Nagy embereknek gyászt okozó gonosz
Álom! röpülj el messze tőlünk,
S vissza se jöjj soha Nemzetünkre!
Most is pirúlunk sebhelyeink miatt,
Mellyekre nézvén könnybeborúl szemünk.
Mi haszna! Térj, Múzsám, magadba,
S köss koszorút szeretett Szabómnak!
Mellyekre nézvén könnybeborúl szemünk.
Mi haszna! Térj, Múzsám, magadba,
S köss koszorút szeretett Szabómnak!
