Vörösmarty Mihály: (ÉLTÜNK HIÚSÁG TALPAIN. . . )
(ÉLTÜNK HIÚSÁG TALPAIN. . . )
Éltünk hiúság talpain alkatott
Báj-tűneménnyel jádzani láttatik,
Báj-tűneménnyel jádzani láttatik,
| Ha minden éveknek, napoknak |
| Tűneteit szomorún tekéntjük. |
Kik járni tudnak, szollani, már nagyobb
Termetre vágynak, s azt ha elérhetik,
Termetre vágynak, s azt ha elérhetik,
| Eljutnak a sok vélemények |
| Rendetlenűl habozó zajához. |
Serdűl azomban hajladozó korok,
A titkos épség ékei nyílanak.
A titkos épség ékei nyílanak.
| Ekkor alább megy már sikamló |
| Életüdőnk, hanyatlásra készűl. |
Aggott korunknak napjai a komor
Éjnek setétit képzik előnkbe, a
Éjnek setétit képzik előnkbe, a
| Kétséges elmét csak fogyasztó |
| Fergetegek kebelünkbe gyűlnek. |
Pest, 1817
