Vörösmarty Mihály: (VESZTEGETED FELSÉGES ERÖD. . .)
Nemzeti nyelvünket megveti éles eszed. |
Aki deák nyelven verseid írogatod? |
Menykövező helyiről futna reménytelenűl. |
Megmaradott éltünk romladozó javait. |
Rosszul vélekedő s elhagyatott sziveket. |
Én nem ezért téged szültelek, hogy te henyélj. |
S irj magyarul, ha magyar lenni szivedből akarsz. |
Aki Vörösmarty névre születve akadt. |