Vörösmarty Mihály: A CSERMELYHEZ
A CSERMELYHEZ
Oh selyme a vizeknek,
Kis csörgeteg,
Víg árja nedveidnek,
Hová pereg?
Kis csörgeteg,
Víg árja nedveidnek,
Hová pereg?
A titkos völgynyilatnál
Mi vár, mi von,
Hogy dőlsz, mintha te volnál
A Balaton?
Mi vár, mi von,
Hogy dőlsz, mintha te volnál
A Balaton?
Mért, mintha nászra lejtne,
Kereng habod,
S zeng, mintha dalt rebegne,
Kis oldalod?
Kereng habod,
S zeng, mintha dalt rebegne,
Kis oldalod?
Tán szebb virág virágzik
A völgy ölén?
Tán szebb nap fénye látszik
Hüs rejtekén?
A völgy ölén?
Tán szebb nap fénye látszik
Hüs rejtekén?
Vagy Emmi rózsaképe
Hajnallik ott,
Hogy oly nagyon siet le
Futó habod?
Hajnallik ott,
Hogy oly nagyon siet le
Futó habod?
Oh fuss, s ha habjaidban
Enyhűl alant,
S mint csillag, keble lassan
Leáldozand;
Enyhűl alant,
S mint csillag, keble lassan
Leáldozand;
Oh vidd e rózsabimbót
Vidd lejtve le,
Gyengéden szíve halmát
Illesd vele.
Vidd lejtve le,
Gyengéden szíve halmát
Illesd vele.
Mondd, hogy ki téged külde,
Az én vagyok,
Hogy lánggal égek érte,
S hogy sorvadok.
Az én vagyok,
Hogy lánggal égek érte,
S hogy sorvadok.
S ha erre meg nem indúl
Szánó kegye,
Zúgjad, hogy szíve márvány
Mint kebele.
Szánó kegye,
Zúgjad, hogy szíve márvány
Mint kebele.
1829
