Vörösmarty Mihály: A TÜNŐDŐ

Teljes szövegű keresés

A TÜNŐDŐ
 
Nyugszik a szél, csendes a hab,
De szivemben zaj vagyon;
Merre térjek, hol pihenjek?
Messze még a part nagyon.
 
Messze, mint a boldog élet
Visszafolyt jó napjai,
Melyeket még nem zavartak
Ifjuságom gondjai!
 
Nincsen már nekem vezérem,
Nincs hajómnak csillaga,
Mely felém a szép egekből
Oly szelíden ragyoga;
 
Hol körűle bájsugárral
Új reménység terjedett,
S szép szerelmem édes álma
Hajnalodva repdesett.
 
Víg, derűlt volt akkoron még
A magasban szép egem,
Itt is a víz tűkörében
Víg derűlt volt az nekem.
 
Most setét, ha föltekintek,
Mert borúltak szemeim;
Itt is a víz tűkörében
Megzavarják könnyeim.
 
Kelj, te zúgó fergeteg, kelj,
Zúgd el e bús életet;
Úgyis ennyi veszteséggel
Kedvem gyászra vettetett.
 
Kelj, s az örvényes habokba
Szórd el égő csontomat,
Szórd, hogy a szánó leányka
Meg ne lelje síromat. -
 
Hasztalan! még csendes a hab,
De szivemben zaj vagyon:
Merre térjek, hol pihenjek!
Messze még a part nagyon.
 
Görbő (?), Börzsöny (?), 1823

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages